Aktuális információk

MEGHÍVÓ KÖZMEGHALLGATÁSRA

 

TÁJÉKOZTATÁS ENGEDÉLY NÉLKÜL FÚRT VAGY ÁSOTT KUTAK ENGEDÉLYEZTETÉSÉRŐL

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok ( a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

  1. olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
  2. aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m36év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  3. ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  4. ac) nem gazdasági célú vízigény;
  5. az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Röviden összefoglalva a fenti feltételeket:

  • a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
  • Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?

Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás., vagy az állattartás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete:

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017.(XII.29.) BM rendelet ( a továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007.(XII.23.) KvVM rendelet ( a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:

  • a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a BM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során a szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetén szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és azt nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulást.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság  alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 %-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000 foritig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300.000 forintot. A fentiekból is látható, hogy a jogalkotó a ktak engedéleztetési eljárását tette díjmentessé.

A kérelem benyújtásához

formanyomtatványt készítettünk, ami a település honlapjáról letölthető, illetve a Polgármesteri Hivatalban átvehető.

Formanyomtatvány letöltése:kerelem_kut_vizjogi_uzem._es_fennmarad._engedelyhez

 

Igénybejelentő letölthető: igénybejelentő

Tisztelt Lakosok!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy 2017. október 1-től az NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft. látja el a hulladékszállítási, gyűjtési feladatokat Tiszasüly község területén közszolgáltatási szerződés alapján.

A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján a hulladékszállítás a lakosságtól és a közületektől egyaránt heti egy alkalommal, PÉNTEKI napokon történik! Az első ürítési időpont: 2017. október 6. péntek.

A kommunális hulladékok elszállítása kizárólag merevfalú hulladékgyűjtő edényekkel (kuka) valósul meg.

Kérjük, hogy az edényeket jó látható és könnyen megközelíthető helyre helyezzék ki péntekenként reggel 07.00 óráig! Tájékoztatjuk Önöket, hogy kizárólag az edényzetben elhelyezett hulladékot szállítjuk el.

 A hulladékgyűjtő edények (kuka) kiosztását tisztelt ügyfeleink számára Tiszasüly Önkormányzata végzi.

 Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatást igénybe venni!

Tájékoztató megtekintése: Tiszasüly értesítő 2017 09 27-1

EBH plakát

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KATASZTRÓFAVÉDELMI KÖZLEMÉNY

Emelkedik a szabadtéri tüzek száma

Az elmúlt napok tavaszias időjárása miatt megemelkedett a szabadtéri tüzek száma. A veszélyt a száraz aljnövényzet és az avar jelenti, ami csapadékmentes időjárás esetén nagyon könnyen meggyulladhat. Sok helyen már a tavaszi kerti munkáknak is nekiláttak, elégetik a kerti zöldhulladékot.

Idén eddig 430 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat, csak ezen a héten 42 ilyen tűzeset volt. Az esetek 99 százaléka emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az időnként jelentős kárral járó tüzek megelőzhetőek, ha tisztában vagyunk a szabadtéri égetés szabályaival:

  • Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt az önkormányzat rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni.
  • Ha az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésre vonatkozó rendelete, akkor az tilos. Budapest teljes közigazgatási területén tilos a zöldhulladék-égetés.
  • A külterületi tarlóégetést és vágott növények égetését a munkálatok előtt tíz nappal engedélyeztetni kell a helyi katasztrófavédelmi kirendeltséggel.
  • A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
  • Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
  • Ha feltámad a szél, azonnal hagyjuk abba az égetést és oltsuk el a tüzet.

A szabályok megszegése tűzvédelmi bírsággal sújtható. Ha valaki a kertjében úgy éget zöldhulladékot, hogy azt nem engedélyezi önkormányzati rendelet, vagy nem a rendeletben meghatározott időben végzi, az 20 ezer forinttól 60 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Aki engedély nélkül éget külterületen, az 50 ezer forinttól fél millió forintig terjedő bírságra számíthat.

Ha az égetés során akkora tűz keletkezik, ami miatt a tűzoltóknak be kell avatkoznia, 20 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet a bírság.

 

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
KÖZLEMÉNYE

Tájékoztatók letöltése:EBH_Altalanos                           Egyenlő Bánásmód Hatóság-plakát

– 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B – 06 80 203 939 www.egyenlobanasmod.hu – ebh@egyenlobanasmod.hu

Forduljon az Egyenlő Bánásmód Hatóság ügyfélszolgálatához, ha

neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzetiséghez való tartozása, fogyatékossága, életkora, egészségi állapota, vallási- vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, anyanyelve, családi állapota, anyasága vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, vagyoni helyzete vagy egyéb tulajdonsága miatt

hátrányos megkülönböztetés éri!

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata a hátrányos megkülönböztetéssel okozott jogsértések kivizsgálása és megszüntetése.

Keresse fel Dr. Kormányos Nóra Jász-Nagykun-Szolnok megyei egyenlőbánásmód-referens ügyfélfogadását:06 20/251-5192, nora.kormanyos@gmail.com

Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. fszt. 39. tel: 06 56/514-947

Egyenlő bánásmód– mindenkit megillet!

Comments are closed.